Egyre fogy azoknak a bankoknak a száma, amelyek még nem jelentették be a pénzügyi tranzakciós illeték 2024. augusztus 1-jei megemelésének teljes mértékű áthárítását a vállalkozói ügyfelekre. Még nem jelentett be díjemelést a pénzügyi tranzakciós illeték állami megemelésével kapcsolatban a CIB Bank és a Raiffeisen Bank.
Három korábbi bank ügyfeleit is érintik a változások
Az MBH Bank annyiból különleges a hazai bankok között, hogy három korábbi bankot is magában foglal, így rengeteg vállalkozói ügyfelet érint – mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. 2022. március 31-én egyesült a Magyar Bankholding két tagbankja, a korábbi Budapest Bank és a korábbi MKB Bank, amely a korábbi Takarékbankkal 2023. április 30-án kiegészülve alakult át a mai MBH Bankká. Közülük a Takarékbank számos vidéki kis településen bankoló vállalkozót foglal magába, ahol előzőleg csak ez a hitelintézet volt jelen.
Az MBH Banknál a vállalkozók teljes köre fizeti 2024. október 3-tól a megemelt pénzügyi tranzakciós illetéket.
Mint ismert, a Kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre 0,6 százalékról 0,9 százalékra, de itt felső határ nélkül. Ezzel az állami elvonás a másfélszeresére emelkedett, a felső határ tekintetében pedig a duplájára.
Az illetéket nem az ügyfelek, hanem a bank fizeti az állam felé. A vonatkozó jogszabályok viszont nem tiltják az illeték áthárítását a céges ügyfelekre. A kormány azonban az illeték emelésével kapcsolatban díjemelési tilalmat hirdetett a bankok lakossági ügyfélkörére nézve 2024. december 31-ig. Ezért a mostani díjemelési hullám egyelőre csak a vállalkozó ügyfelekre vonatkozik.
A változások értelmében, például 1 millió forintnyi készpénz felvétele 3 000 forinttal növeli meg a banki díjat, míg a készpénzforgalmat nem igénylő műveleteknél, így például az eseti vagy rendszeres átutalásoknál, csoportos beszedéseknél 1 500 forinttal nő meg a vállalkozásokat terhelő banki költség. A kormány nem csak a 2013. január 1. óta velünk lévő pénzügyi tranzakciós illetékemelésről döntött júliusban, hanem egy új illetéknem kivetéséről is.
A bankoknak 2024. október 1-től egy kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetéket is fizetniük kell az állam felé – mondja Gergely Péter. A devizaváltást és egyes pénzügyi eszközök megvásárlását terhelő új állami elvonás vállalkozói rétegre történő áthárításáról eddig a MagNet Bank és az UniCredit Bank döntött.
A pénzügyi tranzakciós illetékemelés áthárítása tekintetében a CIB Bank és a Raiffeisen Bank, illetve a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték bevezetésével kapcsolatban rajtuk kívül az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, az MBH Bank és az OTP Bank nem jelentett még be változásokat, ez azonban csak idő kérdése lehet. Gergely Péter szerint nagyon valószínű, hogy az illeték megemelését, illetve az új kiegészítő illetéket a bankok mindegyike tovább hárítja majd az ügyfelekre, mivel jelentős teherről van szó.
AZ ÁTHÁRÍTÁS KÖVETKEZŐ ÁLDOZATA: A LAKOSSÁG
A szakértő szerint valószínűleg nem várható verseny a fentiek kapcsán a bankok között, így nem lesznek akciósan elengedett vagy csak részben áthárított állami terhek sem a vállalkozói réteg, sem pedig – 2025. január 1-től - a lakossági réteg esetében sem.
A lakosságnak egyelőre csupán azért nem kell számolnia az illetékemeléssel és az új, kiegészítő illeték áthárítással kapcsolatos változásokra, mert ezt a kormány mind közvetlenül, mind pedig közvetve megtiltotta a bankoknak az év végéig. A tiltás azonban csak 2024. december 31-ig van életben a jelenlegi szabályok szerint, így jövőre a lakosság is szembesül majd ezekkel a plusz terhekkel, az áthárítások valószínűleg előbb-utóbb mindenkit érinteni fognak.
