
Spanyolországban az infláció áprilisban egy százalékponttal volt magasabb az eurozónában regisztráltnál, a közvéleményt mégsem a stabilnak mondható 3,4%-os adat foglalkoztatja. Az inflációs közbeszéd legfontosabb eleme az elmúlt több mint egy évben egyértelműen az extra szűz olívaolaj árának alakulása. Olyannyira, hogy Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök 2023-as nagyszabású ÁFA-csökkentési csomagjában külön tételként szerepelt az olívaolaj (és más étolajak) forgalmi adójának 10-ről 5%-ra történő mérséklése.
Másfél éve 0%-os ÁFA az alapvető élelmiszereken
A spanyol szocialista kormány 2023-as első intézkedéscsomagjával eltörölte (!) az ÁFÁ-t egyebek mellett a kenyér, a liszt, a tej, a sajt, a zöldségek, a gyümölcsök és a gabonafélék esetében egyaránt. Az intézkedést idén a második negyedév végéig kiterjesztették a fogyasztói árak további mérséklése érdekében. A mediterrán étrend alapvetésének számító olívaolaj tavaly 5%-ra csökkentett ÁFÁ-jának teljes tervezett eltörléséből viszont időközben belpolitikai csörte alakult ki.

Spanyolországban (is) választási évet írnak, ráadásul ezekben a hetekben nemcsak az európai, hanem a katalán parlamenti voksolás tartja lázban a lakosságot. Az élelmiszerinfláció letörésére bevezetett intézkedések hatásait – ha csak az olívaolaj esetét nézzük – mindenki egyéni vélekedés szerint ítéli meg. Egyetértés csupán abban látszik, hogy a korábbi mínuszok után az olívaolaj ára meredeken emelkedett 2021 tavaszától, 2023 óta történelmi léptékben. Spanyolországban tavaly nyár óta az olívaolaj inflációja stabilan 50% felett áll.

Jobboldali vélekedések szerint a 2023 januári, első ÁFA-csökkentés pozitív hatását, ha volt is esetleg, a nyár folyamán „megette” az infláció. Így a spanyol fogyasztók pénztárcája továbbra is védtelen a történelmi csúcsokat döntő olívaolaj árakkal szemben, és ezen – ismét csak egyes sajtóvélemények szerint – az ÁFA teljes eltörlése sem segít. A spanyol kormány ugyanakkor másfél éve fenntartja az alapvető élelmiszerek ÁFA-mentességét, és elszántnak látszik az olívaolaj árának letörésében is.
Miért ilyen drága az olívaolaj?
Luis Planas mezőgazdasági, halászati és élelmezésügyi miniszter korábban úgy nyilatkozott, az ÁFA-eltörlés fenntartása lakossági érdek. Az UNESCO immateriális világöröksége által elismert mediterrán konyha alapvető élelmiszerének számító olívaolaj kapcsán a miniszter tavasszal kijelentette: „A spanyol olívaolaj-ágazatnak rendkívüli kihívást jelent a stabil árak fenntartása […], miközben a hosszan tartó aszály és a magas hőmérsékleti átlagok okozta kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt alacsony a termelés.”
Spanyolország nemcsak az Európai Unió, hanem egyben a világ legnagyobb olívatermesztőjének számít, egyes becslések szerint a globális termelés egyharmadáért felelős. Az elmúlt két év olívaszürete ugyanakkor messze elmaradt az elmúlt évtizedben regisztrált átlagoktól, így Luis Planas nem a levegőbe beszélt az klímaváltozás kihívásai kapcsán. „A 2022-23-as év termése 55%-kal alacsonyabb volt az előző évinél, mindössze 666 000 tonna, ennek több mint a fele (mintegy 340 000 tonna) extra szűz olívaolaj.”

Az idei termés kapcsán a gazdák egyelőre bizakodóak. Két egymást követő „katasztrofális” szüretet követően az április eleji heves dél-spanyolországi esőzések jó jelnek számítanak, ám a novemberi olívaszüret még messze. Különösen, ami az idei árakat illeti. A tervezett ÁFA eltörléstől függetlenül azért a jó termés előszele segíthet az olívainfláció letörésében. „Ha az idei termés a várakozásoknak megfelelő lesz, a gazdáknak mielőbb helyet kell biztosítaniuk a nagy mennyiségű terménynek.” Ez pedig a spanyol Fogyasztók és Felhasználók Szervezete (OCU) szerint gyorsabb árzuhanást hozhat.
Olívaolaj-infláció az Európai Unióban
Ha csak az olívaolaj árát vesszük figyelembe, az Eurostat adatai árulkodóak: idén januárban a világ olívaolaj termelésének kétharmadát adó Európai Unióban 50 százalékkal többe került a Spanyolországban „folyékony aranyként” emlegetett élelmiszer ára, mint egy évvel korábban. A dobogón olyan országokat találunk, amelyek élenjárnak az olívatermelésben és fogyasztásban (sorrendben: Portugália, Spanyolország és Görögország). Magyarország jóval az EU-átlag alatt – ám mint később látni fogjuk, ez sajnos megtévesztő.

Egy liter extraszűz olívaolaj a spanyol szupermarketekben jelenleg átlagosan 10-12 euróba kerül, a világ legnagyobb olívatermesztő országában pedig irigykedve tekintenek az eurózóna legnagyobb piacai, így Németország felé, ahol az erőteljes emelkedés ellenére az árak így is jóval elmaradnak a spanyolországiakétól. A madridi El Periódico de España tavaly szeptemberi átfogó elemzése szerint még Franciaországban és Olaszországban is kedvezőbb helyzetben vannak a vásárlók, mint az Ibériai-félszigeten.
REKORDÁRAK MAGYARORSZÁGON
A spanyol háztartások szerencséje, hogy nem a magyarországi üzletekben kénytelenek beszerezni az olívaolajat, ahol a mediterrán rekordárak közel duplájával (!) szembesülnek a polcokon a magyar fogyasztók.
A meghatározó kiskereskedelmi egységekben az extra szűz olívaolaj fogyasztói ára félliteres kiszerelésben(!) Magyarországon 3800-4000 forintnál kezdődik, vagyis megközelítőleg annyi, mint Spanyolországban egy liter. Az olívaolaj persze Magyarországon nem számít alapvető élelmiszernek, a központi költségvetés számára elengedhetetlen ÁFA-bevételek pedig nem teszik lehetővé a 27 százalékos forgalmiadó – és ezzel a fogyasztói árak – mérséklését.


