A MAGOSZ lapunkhoz eljuttatott közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy az Alaptörvény tervezett módosításának társadalmi egyeztetésére mindössze néhány nap áll rendelkezésre. Aszervezet szerint a javaslat egyik legjelentősebb eleme, hogy megszűnne a földforgalmi törvény sarkalatos jellege.

A gazda-érdekképviselet értelmezése szerint ez azt eredményezné, hogy a jövőben a földtulajdon és földhasználat szabályai már nem kétharmados, hanem egyszerű parlamenti többséggel is módosíthatók lennének. A MAGOSZ hangsúlyozza: a sarkalatos törvények célja éppen az, hogy a nemzet számára kiemelt jelentőségű kérdések ne váljanak rövid távú politikai döntések tárgyává. Mint jelezték, ahogyan azt a Sólyom László vezette Alkotmánybíróság már 30 évvel ezelőtt is megfogalmazta: „a föld véges jószág volta (a föld ugyanis, mint természeti tárgy korlátozott mértékben áll rendelkezésre és nem szaporítható, mással nem helyettesíthető), nélkülözhetetlensége, megújuló képessége, különleges kockázatérzékenysége és alacsony nyereséghozama a földtulajdon különös szociális kötöttségét testesítik meg”.

A közlemény felidézi, hogy a termőföld és az erdők védelme évtizedek óta kiemelt jelentőségű kérdés Magyarországon. Emlékeztet arra is, hogy a jelenleg hatályos, 2013-ban elfogadott földforgalmi szabályozás az uniós piacnyitás időszakában a szervezet szerint hozzájárult ahhoz, hogy a magyar termőföld döntően hazai tulajdonban maradjon, miközben az őstermelők és családi gazdaságok földhasználati aránya is növekedett.

A MAGOSZ kitér arra is, hogy Magyarországgal szemben évek óta uniós kötelezettségszegési eljárás zajlik a földforgalmi szabályozás egyes elemei miatt, ugyanakkor álláspontja szerint több nyugat-európai ország is hasonló eszközökkel igyekszik korlátozni a külföldiek termőföld-szerzését.

A szervezet szerint a tervezett alkotmánymódosítás gyengítené a magyar termőföldek és erdők jogi védelmét, ezért a MAGOSZ határozottan tiltakozik a Földforgalmi törvény sarkalatos jellegének megszüntetése ellen.

Fotó: Adobe Stock