Az MDOSZ közleménye hangsúlyozza, hogy

az étkezési szokások, a népegészségi mutatók, valamint az elérhető élelmiszerek jelentősen eltérhetnek országonként, ezért a nemzetközi irányelvek nem alkalmazhatók változtatás nélkül minden populációra.

Leszögezik ugyanakkor, hogy az ajánlásokban közös, hogy tudományosan bizonyítható alapokra épüljenek, a józan arányokra tegyék a hangsúlyt és az üzeneteket a lakosság számára érthetően fogalmazzák meg.

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az igazoltan kedvező hatású étrendi mintázatok – például a mediterrán vagy a skandináv étrend – a helyi sajátosságok ellenére számos közös elemet tartalmaznak. Ilyen többek között egyes élelmiszerkategóriák előnyben részesítése, mint a zöldségek és gyümölcsök (beleértve a hüvelyeseket, natúr dióféléket és olajos magokat), a teljes értékű gabonák, a halak, a sovány tejtermékek, valamint a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok.

– írják, kiemelve, hogy az általános ajánlások jellegüknél fogva nem tudják teljes mértékben figyelembe venni az egyéni különbségeket.

A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége üdvözli az új amerikai útmutató azon elemeit, amelyek:

• ösztönzik a zöldségek, gyümölcsök és teljes értékű gabonák fogyasztását,
• a hozzáadott cukrok, a feldolgozott élelmiszerek és a magas telített zsírtartalmú termékek túlzott bevitelének csökkentését célozzák,
• nagyobb hangsúlyt helyeznek az élelmi rostbevitelre és a bélmikrobiom egészségére.

–  áll a közleményben.

A hazai dietetikusok ugyanakkor óvatosságra intenek azzal kapcsolatban, hogy az új amerikai ajánlás nagyobb hangsúlyt fektet a telített zsírokban gazdag élelmiszerekre, például a vajra, marhafaggyúra, vörös húsokra és a zsíros tejtermékekre.

Ezek túlzott fogyasztása ellentmondhat a nemzetközi és hazai tudományos konszenzusnak, amely a telített zsírok bevitelét az összenergia legfeljebb 10 százalékában javasolja, mivel túlzott fogyasztásuk növelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A 2025–2030-as amerikai táplálkozási ajánlásban szereplő, testsúlykilogrammonként 1,2–1,6 grammos napi fehérjebevitel a szakemberek szerint megfontolást igényel, mert bár a fehérje alapvető tápanyag, a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá, hogy ez a magas bevitel minden egészséges felnőtt számára indokolt lenne. A kutatások alapján a jelenlegi ajánlásokban szereplő fehérjemennyiség, vagyis a 0,8–1,0 g/ttkg/nap fehérjebevitel általánosságban biztonságos és elegendő. Mint írják, Magyarországon a fehérjehiány ritka, ugyanakkor az állati fehérjeforrások túlsúlya jellemző a növényi forrásokkal szemben.

„Bizonyos csoportoknál – például időseknél az izomtömeg megőrzése érdekében vagy a sportolóknál – a magasabb fehérjebevitelnek lehet létjogosultsága, de populációs szinten nincs elegendő bizonyíték arra, hogy ezt mindenkinek javasoljuk. A tartósan magas fehérjebevitel vesebetegség vagy egyes anyagcsere-állapotok esetén kifejezetten kerülendő”

– hangsúlyozta Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke az amerikai ajánlással kapcsolatban.  

„Sok kérdésben osztjuk az amerikai szakmai társaságok álláspontját, ugyanakkor fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a hazai ajánlás tudományos bizonyítékokra, a magyar lakosság sajátosságaira, fenntarthatóságra és az érthető, jól alkalmazható kommunikációra épül”

– tette hozzá.

A szervezet szerint a táplálékpiramis szemléltető jellegű hazai alternatívája, az Okostányér modell jó iránymutató a élelmiszerek ideális egyensúlyában, ráadásul a modell alapján összeállított étrend ökológiai lábnyoma is mintegy 20 százalékkal kisebb a hagyományos magyar étrendnél, vagyis nem csak egészségesebb de környezetkímélőbb is.

Borítókép: Wikipedia