A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK) kutatói szerint nyitottabbá kell tenni a hazai gazdákat az AI megoldásokra, mert még a kisebb gazdaságok is jelentős pénzt és időt takaríthatnak meg a segítségükkel.
Ma már nincs olyan tudományos terület, ahova ne tette volna be a lábát a mesterséges intelligencia. Ez alól a mezőgazdaság sem kivétel, hiszen tőlünk nyugatabbra a hatalmas szántóföldeken már olyan is előfordul, amikor 10 kombájnból csupán egyben ül ember, akinek a munkáját a többi 9 munkagép követi. Bár a hazai szabályozás hasonlót itthon még nem tesz lehetővé, egyre több mesterséges intelligencia alapú eszközt használnak már a magyar mezőgazdaságban.
Noha a drónok működését is szigorúan szabályozzák, ma már drónok vizsgálják a magasból az aszálykárokat, vagy éppen ezek segítségével állapítják meg egy-egy földterület tápanyagigényét.
„A legnagyobb segítséget a döntéshozatalban nyújtja az AI” – húzta alá Hollós Roland, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (HUN-REN ATK MGI) tudományos munkatársa, aki szerint a folyamatok és az adatok elemzése után gyorsan, akár percek alatt képes olyan döntéseket hozni a mesterséges intelligencia, amelyhez korábban hetek kellettek. Ennek köszönhetően a növénybetegségek meghatározása is sokkal gyorsabbá és pontosabbá vált, míg korábban ezt a munkát jóval lassabban, kizárólag emberekkel végezték.
A növénynemesítésnél is kiemelte az időfaktort Fodor Nándor, a HUN-REN ATK MGI intézetigazgatója. Egy új növényfajta kinemesítéséhez, mire az a piacra kerül, 10 év szükséges. Az AI segítségével ezt akár 6-7 évre lehet csökkenteni. „Bár a 3-4 év nem tűnhet soknak, ha hozzávesszük, hogy közben nagyságrendekkel kevesebb keresztezésre, valamint kevesebb vegyszerre van szükség, így valóban rengeteg költséget takaríthat meg a nemesítés folyamata során a mesterséges intelligencia” – fűzte hozzá az intézetigazgató.
„Az AI a növénynemesítés minden részfolyamatában alkalmazható, mivel ezek a technológiák különösen alkalmasak a genetikai, környezeti és fenotípusos adatokat tartalmazó összetett adathalmazok elemzésére” – tette hozzá Hollós Roland, a HUN-REN ATK kutatója, aki egyben a HUN-REN AI-nagykövete is.
A gépi tanulási algoritmusok hatalmas mennyiségű genetikai információt tudnak átvizsgálni, hogy mintázatokat azonosítsanak, és nagy pontossággal jelezzék előre a növényi tulajdonságokat. Ez a képesség lehetővé teszi az adott éghajlatra, talajtípusokra és mezőgazdasági gyakorlatokra optimalizált növényfajták, jelenleginél lényegesen gyorsabb kinemesítését.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat tavaly ősszel indította el az AI 4 Science nevű programját kutatóik számára, hogy azok minden AI-alapú segítséget (szolgáltatást, tanácsadást vagy eszközt) megkaphassanak tudományos munkájukhoz növelve annak hatékonyságát és javítva kutatásuk eredményét.
