A termelési hatékonyság érdemi javulása nélkül Magyarországnak nincs esélye arra, hogy fenntartható módon közelítsen az EU fejlettségi szintjének átlagához – mondta Surányi György. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke közölte: a vállalkozásokat "békén kell hagyni", állami "beavatkozásdömping" helyett kiszámítható szabályozási környezetre van szükség.

Nincs lehetőség a következő időszakban sem kétszámjegyű bérnövekedésre, sem arra, hogy vissza nem térítendő források tartsanak életben olyan cégeket, amelyek piaci körülmények között nem maradnának életben.

"Teremtő rombolás" nélkül nincs tartós fejlődés, mert a források nem oda kerülnek, ahová igazán kéne, innovációra és exportösztönzésre – fogalmazott.

Surányi György hangoztatta, hogy az árszabályozást és a kamatstopot is meg kellene szüntetni, és véleménye szerint az inflációt a monetáris politika mesterségesen tartja alacsonyan.

Arról is beszélt, hogy jelentős gazdasági növekedést idén nem vár, és ahhoz, hogy belátható időn belül magasabb legyen a növekedés, a kedvező külső körülmények mellett tartós pénzügyi egyensúlyra is szükség van, a fogyasztás növelésére ugyanakkor nem lehet tartós növekedési pályát alapozni.

A magyar gazdaságpolitika az elmúlt években olyankor szigorított, amikor a külső feltételek is romlottak, kedvezőbb időkben pedig a támogatott beruházások hozzáadott értéke alacsony maradt, a költségvetési alulfinanszírozás és a szerkezeti hibák általánosak voltak – fejtette ki.

A 2027-es költségvetésben láthatók előremutató lépések, de számos területen bátrabbnak kellett volna lenni, az energiapazarlásra ösztönző és drágán fenntartható rezsitámogatást pedig ki kellett volna vezetni – vélekedett.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke előadást tart a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) Versenyképességi Tudásfórum 2026 konferenciáján a budapesti Corinthia Hotelben 2026. október 21-én. MTI/Máthé Zoltán