Az első élelmiszerár-stop egy éve, 2022. február 1-jén lépett életbe. “Az ágazat meghatározó szereplői szerint a felborult európai uniós piaci környezetben az ársapkák kivezetése segítené a hazai agrárium és élelmiszeripar versenyképességének megőrzését, stabilizálva Magyarország élelmiszer-önellátását. Ez a termelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők közös érdeke” - írta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara közleményében.
A NAK szerint a jelenlegi megborult egyensúlyú európai uniós piacon különösen nagy a jelentősége annak, hogy a hazai beszállítók megőrizhessék pozícióikat, versenyképességüket. “Az ársapka nem piaci, hanem szociális intézkedés, ugyanakkor sajnos az elmúlt időszakban a hazai ágazati érdekekkel ellentétes, kedvezőtlen folyamat indult el az élelmiszerkereskedelem terén. Egyrészt több szegmensben az import erősödik a hazai előállítók rovására, másrészt a kereskedők és a hazai beszállítók közt a korábbi években kiépült együttműködés, bizalmi kapcsolat gyengül” - írják. A kamarának nem ez az első közleménye a kérdés kapcsán, korábban Győrrfy Balázs a NAK elnöke is úgy fogalmazott, hogy a hazai gazdaság és a fogyasztók érdeke is, hogy ne erősödjön az import.
Az ársapkák a kereskedőknek jelentős veszteségeket jelentenek, ami az egész ágazatba begyűrűzik. A testület - és 13 másik szakmai szervezet - szerint itt az ideje, hogy (az árstop előtti időszakhoz hasonlóan) a kereskedők szélesebb körben tudjanak akciókat, árengedményeket biztosítani. A kivezetéssel megszűnnének a kedvezőtlen hatásokat kiváltó piactorzító folyamatok, amelyek megszűnése kedvező lehet a fogyasztók számára is.
"Minden magyar vásárlónak érdeke, hogy ne nőjön az importnak való kitettség, ugyanis az a hazai élelmiszer-önellátottságot is veszélyezteti. A hatósági árszabályozás rövid távon kedvező a fogyasztóknak, azonban hosszú távon áruhiányt generál, torzítja a piacot és veszélyezteti a belföldi termékpályák fenntartható és kiszámítható működését.
A magyar agrárium, élelmiszeripar, illetve -kereskedelem szempontjából indokolt az árstop megszüntetése. Kivezetése esetén a kereskedők együtt fognak dolgozni a hazai beszállítóikkal azon, hogy a vásárlók összességében kedvezőbb árú és a fogyasztói igényeknek megfelelő mennyiségű magyar termékhez jussanak" - áll a tizenhárom hazai szakmai szervezet közös álláspontját tartalmazó közleményben.
A fenti, közös álláspontot kiadó szervezetek:
ÁFEOSZ-COOP Szövetség, Baromfi Termék Tanács, Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Hússzövetség, Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség, Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége, Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács, Országos Kereskedelmi Szövetség, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vágóállat- és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács


