hero
Store Insider
Becsült olvasási idő: 3 perc
Tartósan vízhiányos időszakban bejelentéssel végezhető kármentő öntözés

Gajdos László Attila, az élő környezetért felelős miniszter a Magyar Közlöny 2026. évi 28. számában megjelent közleményében országos szinten ismét elrendelte a tartósan vízhiányos időszakot - hívja fel rá a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara (NAK).

A közlemény szerint a 2025-ben elrendelt tartósan vízhiányos időszak 2026. július 1. napjával véget ért, míg a 2026. évre vonatkozó új tartósan vízhiányos időszak kezdete 2026. július 2.

A miniszteri közlemény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (9) bekezdése alapján, a mezőgazdasági művelésre használt talaj vízháztartási adatai és a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével született meg.

Rendkívüli szárazság előzte meg a döntést

Európa jelentős részét 2026 nyarán egy kiterjedt, tartós anticiklon uralja, amely Kelet-Közép-Európában a szokásosnál jóval szárazabb és melegebb időjárást eredményezett. Az Adria térségétől a Kárpát-medencéig jelentős csapadékhiány alakult ki, miközben a téli hókészletek is elmaradtak az átlagtól, tovább rontva a folyók és a talajok vízutánpótlását.

Magyarországon az aszály mértéke több térségben már a 2022-es rekordévhez hasonlítható. 

Az Alföldön súlyos talajnedvesség-hiány alakult ki, a kisebb vízfolyások és tavak rekordalacsony szinteket mutatnak, miközben a Duna és a Tisza vízállása is történelmi mélységek közelébe süllyedt. Budapesten a Duna vízállása többször 90 centiméter alá csökkent, ismét előbukkant az Ínség-szikla, míg a Tiszán Szolnoknál és Csongrádnál is rendkívül alacsony, helyenként negatív vízállásokat mértek.  A szakemberek szerint a jelenlegi helyzet már nem csupán egy átmeneti száraz időszak, hanem a klímaváltozás következményeinek egyre markánsabb megnyilvánulása, amely hosszú távon a vízmegtartó intézkedések és az öntözési infrastruktúra fejlesztését teszi elengedhetetlenné: 1 centiméter kell ahhoz, hogy elérje a Tisza valaha mért legkisebb vízszintjét Szolnoknál.

Bejelentéssel végezhető a kármentő öntözés

A tartósan vízhiányos időszak kihirdetése a gazdálkodók számára kiemelt jelentőséggel bír, mivel ebben az időszakban – az előírt bejelentési kötelezettség teljesítésével – lehetőség nyílik kármentő öntözés végzésére.

A szabályozás célja, hogy a rendkívüli szárazság által veszélyeztetett növényállományok számára gyors és rugalmas beavatkozást tegyen lehetővé, mérsékelve a terméskiesést és a gazdálkodók veszteségeit. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az aszály elleni védekezésben egyre nagyobb szerepet kapnak azok az intézkedések, amelyek egyszerre segítik a termelőket és ösztönzik a vízkészletekkel való felelős gazdálkodást.

Az alkalmazkodás időszaka következik

A 2026-os év ismét rámutat arra, hogy a magyar mezőgazdaság számára a víz kérdése stratégiai jelentőségűvé vált. Az ágazat szereplői egyre inkább azt várják, hogy a döntéshozatalban a gyakorlati szempontok, a gazdálkodók mindennapi tapasztalatai és a hosszú távú vízmegtartási programok kerüljenek előtérbe. Az utóbbi időszak közéleti vitáiban is egyre hangsúlyosabban jelenik meg a vidéki térségek vízbiztonságának ügye, ami arra utal, hogy az országban széles körű egyetértés formálódik a vízgazdálkodás megújításának szükségességéről.

A most kihirdetett tartósan vízhiányos időszak tehát nem csupán egy adminisztratív intézkedés, hanem újabb figyelmeztetés arra, hogy a klímaváltozás hatásai már a mindennapi mezőgazdasági gyakorlatot alakítják át, és a víz megőrzése, valamint a gyors beavatkozást lehetővé tevő intézkedések a következő években még nagyobb jelentőséget kapnak.

Információk, adatlapok, kiadványok:

A rendkívüli öntözési célú vízhasználathoz első körben a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását kell beszerezni, melyhez egy adatalapot kell kitölteni. A Vagyonkezelői hozzájárulási kérelmet  a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok részére kell benyújtani.

További részletek az Országos Vízügyi Főigazgatóság oldalán érhetők el.

Ezt követően a vagyonkezelői hozzájárulás mellékelésével kell a Rendkívüli vízhasználathoz szükséges adatlapot a területileg illetékes vízügyi hatóságokhoz (Kormányhivatalokhoz) bejelenteni.

A NAK által készített, rendkívüli célú vízhasználattal kapcsolatos teendőket tartalmazó útmutató elérhető a NAK portálján a „Kézikönyvek, kiadványok” menüpontban: ITT. A felületről letölthetők azok a bejelentő lapok is, amelyeket be kell nyújtani egyrészt a vízügyi igazgatóság, másrészt a vízügyi hatóság részére.

Fotó: Adobe Stock