A globális tojástermelés az elmúlt másfél évtizedben jelentősen bővült, miközben a termelés földrajzi súlypontja egyre inkább Ázsiába helyeződik át.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) áttekintése szerint 2024-ben a világ tojástermelése elérte a 100 millió tonnát, amelynek csaknem 94 százalékát tyúktojás adta. A tyúktojás kibocsátása 2010 és 2024 között több mint 45 százalékkal emelkedett, az éves termelés pedig 1205 milliárd darabról 1775 milliárdra nőtt.
A növekedést a népesség gyarapodása, a fejlődő országok emelkedő állati fehérjefogyasztása, valamint a tojás viszonylag kedvező ára is támogatta. A termelési és állategészségügyi technológiák fejlődése szintén hozzájárult az ágazat bővüléséhez, amely a világjárvány és az ellátási láncok zavarai ellenére is folytatódott.
Kína továbbra is a világ legnagyobb tojástermelője: évi több mint 30 millió tonnás kibocsátása a globális termelés mintegy harmadát teszi ki. Részesedése azonban csökken, mivel India és Indonézia termelése gyors ütemben növekszik. India kibocsátása meghaladta a 8 millió tonnát, Indonéziáé pedig elérte a 6,5 millió tonnát. Brazília szintén egyre jelentősebb szereplővé vált, miközben az Egyesült Államok termelése az utóbbi években enyhén mérséklődött, részben a madárinfluenza okozta állományveszteségek miatt.
Az Európai Unióban 2024-ben 6,6 millió tonna tojást termeltek, ami mintegy 10 százalékkal haladja meg a másfél évtizeddel korábbi mennyiséget. Magyarország évi 130–155 ezer tonnás kibocsátásával az uniós termelők mezőnyének első felébe tartozik. Az európai ágazat fejlődését ugyanakkor a szigorú környezetvédelmi, állatjóléti és élelmiszer-biztonsági előírások is befolyásolják: ezek növelik a fenntarthatóságot, de korlátozhatják a termelés gyors bővítését.
A jelentős termelési volumen ellenére a tojás nemzetközi kereskedelmi forgalma viszonylag csekély. A globális kibocsátásból mindössze 2,2–3 millió tonna, vagyis hozzávetőleg 3 százalék jut a világpiacra. Ennek hátterében a tojás romlandósága, a szállítás költségei, az állategészségügyi korlátozások, valamint az áll, hogy a legnagyobb termelő országok egyben jelentős fogyasztók is. A termelés túlnyomó része ezért továbbra is a hazai és regionális piacokon talál vevőre.
A nemzetközi tojáskivitelben Hollandia áll az élen: 2024-ben közel 427 ezer tonnát exportált. Ezt Lengyelország, Törökország, az Egyesült Államok és Kína követi. Hollandia pozícióját a jelentős termelési kapacitás mellett a feldolgozási specializáció, a fejlett logisztika és a német, illetve belga piac közelsége erősíti. A holland termelés mintegy 60–70 százaléka exportra kerül.
Lengyelország elsősorban Németországba szállít, kivitelét az alacsonyabb termelési költségek és az uniós belső piacba való szoros integráció támogatja. Törökország a Közel-Kelet és Észak-Afrika piacainak ellátásában szerzett jelentős szerepet, míg az Egyesült Államok exportját a madárinfluenza, a belföldi kereslet és néhány kiemelt partnerpiactól való függés teszi ingadozóvá.
A NAK összefoglalója szerint a globális tojáskereskedelem továbbra is néhány exportorientált ország köré összpontosul, miközben a termelés egyre nagyobb hányada Ázsiában összpontosul. A világpiaci folyamatokat így nemcsak a termelési volumenek, hanem a regionális kereskedelmi kapcsolatok és az egyes országok exportképessége is alakítja.
Forrás: NAK/Szilágyi Balázs
Fotó: Pixabay/terski
