A társadalmi és szakmai egyeztetésre májusban alakult kerekasztal munkájában 25 munkaerőpiaci és bevándorlási szolgáltató képviselői, jogi szakemberek, kereskedelmi kamarák, szakmai szövetségek, érdekképviseletek vesznek részt.

Közleményükben hangsúlyozták, hogy a magas hozzáadott értékű munkahelyek és tevékenységek stratégiai fontosságúak a befektetők Magyarországra vonzásában, ehhez, és a gazdaság növekedésének fenntartásához nélkülözhetetlen a harmadik országbeli magasan képzett munkavállalók alkalmazása is.

Rámutattak arra, hogy a harmadik országok foglalkoztatására vonatkozó 2024 januárjában bevezetett, azóta többször is módosított szabályozás nem szolgálja sem a magyar foglalkoztatók, sem a gazdaság érdekeit. A szervezet közleményében kiemelte, hgy nem kisebb módosításokra, hanem egyeztetésen alapuló strukturális reformra van szükség.

A jelenlegi szabályozás meglátásuk szerint hátrányos az ország versenyképességére, mert a magyar gazdaság versenyben áll az EU-s tagországokkal, ahol jóval átláthatóbb, a piaci igényekre, átfogó foglalkoztatási stratégiára épülő szabályozás van életben.

Az előterjesztésben nem általános nyitást javasolnak a külföldi munkavállalók előtt, hanem kontrollált rendszerkorrekciót, amelyben a magyar munkavállalók elsőbbsége érvényesül, míg a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatására csak ott adna kiszámítható, jogszerű lehetőséget, ahol a nem áll rendelkezésre hazai vagy EGT-s munkaerő.

Magyarországon jelenleg nincs olyan általános, alapértelmezett munkavállalási célú tartózkodási engedély, amely világos feltételek mellett, egyedi elbírálás alapján kezelné a harmadik országbeli munkavállalók foglalkoztatását – írták.

Borítókép illusztráció: Adobe Stock