A szakmai ajánlások szerint ebben szerepet játszhat a D-vitamin alacsony bevitele is, amelynek pótlása különösen az őszi–téli időszakban válik kérdéssé.
A tudatos életmód nem merül ki az edzésben vagy az étrend pontos követésében. Legalább ilyen fontos a szervezet megfelelő mikrotápanyag-ellátottsága, amely hosszú távon befolyásolja az energiaszintet, az általános jóllétet és az egészséget. Ezek közül kiemelt szerepet kap a D-vitamin, amely több alapvető élettani folyamatban vesz részt – hívja fel rá a figyelmet Somogyi Sára dietetikus, a BioTechUSA szakértője.
Az European Food Safety Authority (EFSA) által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez, támogatja az izomfunkciókat, valamint szerepet játszik a csontok és a fogak egészségének fenntartásában, illetve a kalcium–foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően beltérben zajló életmód és a korlátozott napfényexpozíció miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális szint.
Magyarországon különösen gyakori az alacsony D-vitamin-szint
Hazai felmérések szerint a felnőtt lakosság jelentős része – főként ősszel, télen és kora tavasszal – nem éri el az ajánlott D-vitamin-szintet. Ennek oka részben földrajzi: Magyarországon az év nagy részében a napsugárzás szöge és intenzitása nem elegendő a bőrben zajló megfelelő D-vitamin-termeléshez. Ezt tovább erősíti az ülőmunka és a zárt térben töltött idő magas aránya.
Az étrend szerepe megkerülhetetlen, de önmagában nem mindig elég
„A vitamin- és ásványianyag-bevitel alapja minden évszakban a változatos, kiegyensúlyozott táplálkozás” – emeli ki a szakértő. A D-vitamin természetes forrásai közé tartoznak a zsíros tengeri halak, a tojássárgája, a máj és egyes gombafélék, amelyek rendszeres fogyasztása jó kiindulópontot jelenthet. Ugyanakkor a szakemberek szerint az étrend önmagában ritkán fedezi teljes mértékben a napi szükségletet.
A D-vitamin immunrendszeri és csont-izomrendszeri szerepét számos tudományos vizsgálat támasztja alá. Magyarországon a hiányállapot kialakulása gyakori, ezért egyes élethelyzetekben – az étrend és az életmód figyelembevételével – indokolt lehet a pótlás.
Kiegészítés, nem helyettesítés
A szakértők hangsúlyozzák: a táplálékkiegészítők nem váltják ki a kiegyensúlyozott étrendet, hanem annak kiegészítői lehetnek. Bizonyos esetekben – például fokozott fizikai terhelés, várandósság vagy egyéni szükségletek mellett – a célzott D-vitamin-bevitel része lehet a megelőzésnek, akár a nyári hónapokban is.
Mennyi D-vitamin tekinthető megfelelőnek?
Egészséges felnőttek számára általánosan napi 1500–2000 NE (37,5–50 μg) D-vitamin bevitelét szokták javasolni a megfelelő szint eléréséhez és fenntartásához. Az optimális mennyiség azonban egyénenként eltérhet, függ az életkortól, testsúlytól, életmódtól, egészségi állapottól és az aktuális napsugárzástól is. A szakemberek szerint időszakos laborvizsgálattal érdemes ellenőrizni a D-vitamin-szintet, hogy a pótlás valóban indokolt és megfelelő mértékű legyen.
Napfény, évszakok és felszívódás
A D-vitamin sajátossága, hogy a szervezet alapvetően napfény hatására állítja elő: az UV-B sugárzás indítja el a bőrben a képződését, majd a májban és a vesében alakul aktív formává. A napfényben szegény időszakban ez a folyamat jelentősen visszaesik, ezért kerül ilyenkor előtérbe a bevitel kérdése. Mivel zsírban oldódó vitaminról van szó, felszívódása étkezéshez kötve hatékonyabb lehet.
